1948. július 30-án jelentették be hivatalosan, hogy Tildy Zoltán köztársasági elnök – Rákosi Mátyás és a Magyar Dolgozók Pártja nyomására, veje kémkedési ügye miatt – lemondott tisztségéről.

1948. június 12-én, a szociáldemokraták és a kommunisták fúziójával létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), amely párt hamarosan igényt tartott az államfői tisztség betöltésére is. Az államfő elmozdításához, ahogyan Rákosi fogalmazott, az „események menete maga hozta a megoldást.” A kulcsember, Tildy veje, Csornoky Viktor lett, aki kétszer is megpróbálkozott a magyar államfő külföldre szöktetésével. A kisgazda államfő megbuktatásának ugyanakkor köze lehetett a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform) 1948. június 29-én közzétett határozatához is, amelyben elmarasztalták a jugoszláv parasztpolitikát, ahol „burzsoá befolyást” véltek felfedezni.

Nagy Kázmér író, újságíró 1948 őszén készített interjút Tildyvel, aki a következőkről tájékoztatta. Az év júliusának elején Rákosi felkereste őt, hogy a Kominform határozatát értelmezve a következőket jelentse ki: „nekünk magyaroknak is szól a Kominform nyilatkozata, és ennek következtében nálunk is keményebb kézzel kell hozzálátni a parasztság és a falu terén jelentkező feladatoknak.” Tildy kérdezte, hogy ez a kollektivizálást jelenti-e. Rákosi erre kitérő választ adott: „Nem mondanám így… Mindenesetre jelenti a szövetkezeti közös művelési ágak bevezetésének fokozását.” 

Tildy erre kijelentette: „1945 óta a magyar demokrácia minden intézkedését nemcsak helyeseltem, hanem szükségesnek is tartottam, de múltamat hazudtolnám meg, nevetségessé tenném magamat, ha húsz éven át hirdetett elveimet és elgondolásaimat egy szabad kisparaszti országról most megmásítanám. Határozottan közöltem vele, hogy erre soha nem fogok vállalkozni.” 

Tildy ezek után sorra találkozott Dinnyés Lajossal, Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszterrel, Bognár Józseffel, Budapest polgármesterével, akikkel közölte, hogy „ha a parasztság és a mezőgazdaság kérdésében is engedünk, a [Kisgazda]párt önmagával fordul szembe, és én ebben egy kézmozdulattal sem tudok közreműködni. Inkább lemondok az elnöki posztról.”

Rákosi Mátyás a visszaemlékezésében leírta, hogy az a felállás, miszerint az államfői és a kormányfői posztot is még kisgazdapártiak (Tildy, Dinnyés) birtokolták, már „semmiképpen nem felelt meg a változott politikai erőviszonyoknak.” Így hát Tildy vejét, Csornoky Viktort felhasználva mozdították el a kisgazda köztársasági elnököt a tisztségéből. Csornoky, Magyarország egyiptomi követeként 1948. július 21-én érkezett haza jelentéstételre. Másnap, miután a külügyminiszter fogadta, a minisztérium épületében letartóztatták. Július 23-án vették fel első vallomását, amelyben az szerepelt, hogy Tildyné 1947 tavaszán tett amerikai utazásának egyik célja az esetleges „disszidálás” előkészítése volt. Elmondása szerint, Eckhardt Tibor (aki 1940-ig volt a Kisgazdapárt elnöke, majd az Egyesült Államokba távozott) ötlete volt, hogy a köztársasági elnök és családja illegálisan hagyja el az országot, amelyből hatalmas nemzetközi botrány keveredhetett volna, gyengítve ezzel a kommunisták és a Szovjetunió pozícióját.

1948. július 29-én – az MDP Politikai Bizottsága előző napi megbízása alapján – Rákosi beszélt Tildyvel a lemondásáról, illetve aláírattatott vele két (július 30-ra dátumozott) lemondó nyilatkozatot, amelyek közül csak az egyiket hozták nyilvánosságra. A nyilvánosságra nem hozott, Rákosi Mátyásnak címzett lemondó nyilatkozat kevésbé hivatalos, inkább személyes hangvételű volt. A szövegben lényegében ugyanaz szerepelt, mint a nyilvános verzióban, annyi különbséggel, hogy ebben Tildy már konkrétan megnevezte vejét, mint aki „súlyos vétket követett el a magyar demokrácia ellen.”

Július 30-án, az MDP PB ülésén elhatározták, hogy az aznap tartott pártközi értekezleten Rákosi ismerteti Tildy leveleit, illetve Rajk László belügyminiszter beszámol a Csornoky-ügyről, továbbá már ekkor felvetik igényüket az elnöki pozícióra. A párt jelöltje Szakasits Árpád lett. A délelőtt 10 órakor, a Miniszterelnökségen tartott pártközi értekezleten, miután tudomásul vették és elfogadták az államfő lemondását, felkérték Nagy Imre házelnököt, hogy augusztus 2-ára hívja össze az országgyűlést. A Kisgazdapárt Politikai Bizottságának ülésére már a pártközi értekezlet után került sor. Dobi István pártelnök bejelentette Tildy lemondását, illetve tájékoztatást adott a délelőtti pártközi értekezletről, ahol ismertették az elnök levelét. Csornoky Viktor őrizetbe vételére még ezen a napon utasítást adtak. A Parlamentben tehát 1948. augusztus 2-án felolvasták Tildy Zoltán lemondó nyilatkozatát a köztársasági elnöki tisztségről, amelyhez az országgyűlés augusztus 3-án járult hozzá. Ezt követően megválasztották az új államfőt, Szakasits Árpádot.

Forrás: veritasintezet.hu