„Rövid ideig tart, hamar múlik, mint a pünkösdi királyság”, mondjuk, ha valamilyen kedvező helyzetről tudjuk, hogy csak egy átmeneti állapot, ami nagyon rövid ideig tart, ezért nem is ér sokat. A szólás a pünkösdi királyválasztás hagyományára utal, a pünkösdi király uralma ugyanis mindössze egy évig tartott. A legények jellemzően ügyességi versennyel – például lóversennyel, tekézéssel, birkózással – választották ki maguk közül a pünkösdi királyt az adott esztendőre.

A Magyar néprajz népszokásokról szóló kötetében részletesen olvashatunk egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztásról. A kiválasztott ifjú lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be, majd egy évig őt nevezték pünkösdi királynak. A falu társadalmában ez nem puszta cím volt, a fiatalok számára rendkívül vonzó kiváltságok jártak hozzá. A király egy évig minden mulatságra és lakodalomra hivatalos volt, emellett a kocsmában ingyen ihatott, azaz a község fizette az italait. Ha valamit elkövetett, nem büntették meg érte, és még a jószágait is társai őrizték helyette.

A következő esztendőben viszont át kellett adnia képletes trónját az új győztesnek – a „pünkösdi királyság” erre a rövid ideig tartó dicsőségre utal. Egyes helyeken szomorú pünkösdi királyt választottak a kocsmákban, neki az volt a feladata, hogy komor képet vágjon. Ha elbukott e próba során, vennie kellett egy kis bort, amit a falut végigjárva társaival ihatott meg.

Tehát a  pünkösdi királyság a kérészéletű hatalom szimbólumává vált. S bár a királynak kikiáltott fiú dicsősége valóban nem tartott soká, arra az egy évre ő lett a falu első legénye, akinek minden kérését teljesítették a többiek.

Forrás: holgy.blog.hu